A "Nagy Relatív", ahogy a hopi indiánok nevezték Albert Einsteint, aki még az amerikai elnöknél tett látogatásakor sem húzott zoknit, ötven éve, 1955. április 18-án hunyt el.

Az ő emlékére, aki tudósként a huszadik századra kétségkívül a legnagyobb hatást gyakorolta, a relativitáselmélet megszületésének századik évfordulóját, 2005-öt a fizika évének nevezték el.

"Egy óra a parki padon csinos lány társaságában egy pillanat alatt elszáll, de egy pillanatig ülni a forró kályhán egész órának tűnik" - így magyarázta Einstein egy alkalommal a relativitást titkárnőjének, hogy az majd így adja tovább az újságíróknak és más laikusoknak. Nem véletlenül. Bár tagadta, hogy valaha is tett volna olyan kijelentést, mely szerint a világon mindössze tizenkét ember van, aki megérti a relativitáselméletet, egyesekről mégis azt tartotta, hogy számukra bonyolult az elmélet. Ezért aztán időnként szemléletes példákkal állt elő, mint amilyen a kályhahasonlat.

Időközben eltelt majd egy évszázad, a relativitáselmélet azonban a legtöbb ember számára ma is a misztikus tudományok világába tartozik, amit elfogadni lehet, de megérteni nem.

Mégis: Albert Einstein halálának ötvenedik évfordulója alkalmából 2005-öt a fizika, egyúttal Einstein évének nyilvánították. Nem véletlenül, hiszen Einstein korszakos zsenije Arisztotelész és Newton után ismét megreformálta a fizikát és egyúttal az emberek természetről alkotott világképét.